Egy ember, aki kétszer halt meg – Ify Lajos, az egykori fonyódi plébános életéről szóló könyvet mutattak be szerda délután a Halis István Városi Könyvtárban. A kötet Kovács Emőke történész és Bögös András építész munkája.  

Évek óta tanulmányozza a 20. század Balaton-környéki eseményeit Kovács Emőke, aki hosszú ideje foglalkozott Ify Lajos életútjával. A plébános a két világháború közötti években alapította meg a fonyódi plébániát és a térség számos településén építtetett kápolnát. Hitét és politikai véleményét mindig vállalta, ezért az államszocializmus idején kényszernyugdíjazták. Egy ügynöki jelentésben jellemezték úgy, mint az embert, aki kétszer halt meg.

– Egy nagyon autonóm személyiség volt Ify Lajos, ezáltal neki távoznia kellett az egyházból. Azt lehet rekonstruálni, hogy az 1950-es évek elején, ’50 nyarán például Mécs László, premontrei pap-költő, - aki a rendszer ellenségének számított, ’53-ban el is ítélték – több hónapot töltött az Emmaus-kápolnában. Ezért egy hosszas vizsgálati dosszié született Ify Lajosról és Mécs László emmausi tevékenységéről –mondta el Kovács Emőke történész.

Ify Lajos száműzetésbe vonult a nyugdíjas éveiben és saját tervei alapján készítette el a Szent-György-hegyen található kápolnát, ahol 1967-ben bekövetkezett haláláig remeteként élt. Bögös András, a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasaként kezdett el foglalkozni a templom háttértörténetével.

– Nagyon sok tekintetben hasonlít a népi építészetre, mert a rendelkezésre álló technikákkal, anyagokkal nagyon funkcionális épületeket hozott létre Ify atya egy sajátos esztétikával. Ezért ő egy egyszemélyes népi építészetet képvisel, ami nagyon érdekes –tudtuk meg Bögös András építésztől.

A szerzők a kötet elkészüléséhez az egyházmegyei levéltárakban, valamint az Állambiztonsági Hivatal Történeti Levéltárában végeztek kutatómunkát. A könyvbemutatóval bővebben foglalkozunk későbbi kulturális magazinműsorunkban.