Megjelentek ismét a kagylótetemek a Csónakázó-tó felületén. A jelenségtől nem kell megriadni – hangsúlyozta kérdésünkre Szépligeti Ferenc. A szakember elmondta, hogy egyrészt nem tömeges pusztulásról van szó, ráadásul a faj idegen honos, így szinte minden nyáron észlelni lehet a meleg miatti pusztulást.
Az amuri kagylóról van szó, a nyári kánikulában már szinte megszokott a pusztulása – magyarázta Szépligeti Ferenc, a MOHOSZ halőre. Mint fogalmazott: éppen azért, mert idegen honos fajról van szó, nem tud alkalmazkodni ehhez a klímához.
- Tulajdonképpen pozitívként is tekinthetünk erre halgazdálkodási szempontból, hiszen a kagylótetem nagyon jó csemege a halaknak, szívesen fogyasztják, a kagyló héja pedig visszakerül a mederbe. És azért is tekinthetünk az amuri kagyló pusztulására pozitívként, mert ez tulajdonképpen meggátolja, hogy egy invazív, idegen honos faj teret nyerjen a tóban – nyilatkozta Szépligeti Ferenc, a MOHOSZ halőre.
Az aszály sújtotta hetekben, hónapokban sorra jelennek meg híradások kiszáradt patakokról, tavakról. A Csónakázó-tó viszont gyönyörű állapotban van – hangsúlyozta a szakember.
- Ez egyrészt köszönhető annak, hogy az év elején, a téli időszakban nagyon sok gondot fordítottunk a zsilipek megfelelő kondíciójára, így egy jelentős vízmennyiséggel, többlettel tudtunk nekiállni ennek az aszályos, forró nyárnak. A mai napon a zsilipről jól leolvasható, hogy körülbelül 4 centiméterrel vagyunk az üzemi szint alatt. Tehát ez nagyon jó – tette hozzá zépligeti Ferenc, a MOHOSZ halőre.
A halőri szolgálat folyamatosan ellenőrzi a vízszint állását és a tó oxigénszintjét is, ami alapján kijelenthető, semmi probléma nincs a közkedvelt nagykanizsai pihenő- és horgászparadicsomnál.
adás
magazin
híradó