Mobiltelefontörténeti kiállítás nyílt a Halis István Városi Könyvtárban. Az érdeklődők az 1980-as és 1990-es évek különleges készülékeit tekinthetik meg. A tárlattal egyúttal a mobilok újrahasznosítására is szeretnék felhívni a figyelmet.

Daróczi István mintegy 2500 mobiltelefont gyűjtött össze az évek során, ebből körülbelül száz darabot állítottak ki hétfőn a bibliotékában. A legrégebbi darab egy 1987-es készülék, míg a legfrissebbeknek az utolsó nyomógombos készülékek számítanak. A gyűjtő immáron másfél évtizede hódol a szenvedélyének, amellyel komoly céljai vannak.

– Amit szeretnék ezzel a kiállítással, hogy egyszer Guiness-rekorder szeretnék lenni. Jelenleg körülbelül ugyanennyi van egy német úriembernek, aki tartja ezt a Guiness-rekordot. Próbáltam keresni a rekordereket, hogyan lehet felvenni velük a kapcsolatot. Darabszámra megvagyok vele, csak nem tudom, hogy ő mi alapján gyűjti, típusonként, színenként, gyártási évenként, ebben kérnék valahogy segítséget, illetve az lenne ezzel még a célom, hogy Zalaszabarban vettünk egy házat, amiből szeretnék egy múzeumot csinálni – mondta el daróczi istván gyűjtő.

A városi könyvtár évek óta együttműködik a Jane Goodall Intézettel. A megnyitón a szervezet titkára, Kádár András is részt vett, és bemutatta a kanizsai intézményben is zajló „Passzold vissza, Tesó!” programot. A kezdeményezés célja, hogy a mobiltelefonok újrahasznosításával csökkentsék az emberek ökológiai lábnyomát.

– Itt van egy gyűjtődobozunk, de bárki bármikor csatlakozhat tagintézményként vagy cégként. Ezeket nyersanyagként újrahasznosítva már nem kell kibányászni az eredeti lelőhelyükön, a gorillák, csimpánzok élőhelyén, ez a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajlik. Ott nem ritka a gyermekmunka sem, úgyhogy ha bedobunk egy mobiltelefont, azzal csökkenthetjük mind a környezetkárosítást, mind az állatokat védhetjük, mind az embereket segíthetjük – árulta el Kádár András, a Jane Goodall Intézet főtitkára.

A kiállítás egy hónapig megtekinthető a városi bibliotéka emeletén.