Felavatták az ipari informatikai labort a PEN-en. A 21. században a piaci versenyképesség kulcsa az ipar 4.0 térnyerése, a digitalizáció és a robotika megfelelő kihasználása. Ezt segíti elő a kampusz új fejlesztése, melyben az oktatási munka mellett kutatásokra, a piaci bevezetés előtti tesztelésekre is lehetőség van.   

A többcélú, elsődlegesen informatikai folyamatok modellezésére alkalmas labor az Emberi Erőforrások Minisztériuma Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alapjának finanszírozásából valósult meg. - Ma már a fejlett gyártáshoz a lényeg láthatatlan szerverszobákban van eldugva, és ez egy nagyon fontos koncepció volt, hogy a diákok megértsék, hogy mitől működnek ezek a rendszerek, mitől tudnak összehangoltan összedolgozni ezek az egymástól amúgy független robotok, vagy szállítószalagok, honnan tudják, hogy éppen milyen terméket gyártanak le. Ehhez a díszlethez kapcsoljuk az ipari informatikát, hogy a diákoknak be tudjuk mutatni, hogy ehhez milyen szerveres környezet kell, milyen hálózati infrastruktúra, és hogy igazából mitől is működik ez - fogalmazott Dr. Jaskó Szilárd egyetemi docens, a PEN Alkalmazott Informatikai Tanszékének vezetője.

Az egyetemeknek az oktatáson túl számos feladatot el kell látniuk, ezekhez az ipari partnerekkel való kapcsolattartás, a közös célok is hozzátartoznak. - Ennek a tudományterületnek a népszerűsítéséhez szükség van olyan látványos elemekre, amelyek vonzzák azokat a diákokat, akik ezen a területen képzelik el a jövőjüket. Másrészt ezzel tudjuk demonstrálni azon képességünket, hogy valós ipari problémák megoldásában tudunk a régió vállalatainak támogatására lenni. Én azt gondolom, hogy mindkét terület nagyon fontos, hiszen ez az ipar 4.0 a 21. század nagy kihívása, amely a közhiedelemmel ellentétben nem csökkenti a kiművelt emberfők iránti igényt, hanem még növeli is, és még magasabb szintű képzettségre, szakemberre van szükség ennek a megfelelő szintű működtetéséhez - árulta el Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora.

A labor az ipari szereplők számára hasznos kutatások helyszínéül szolgálhat, ez pedig a térség fejlődését is elősegíti. - Gyakorlatilag a jövőnk szól erről, az a cég, amely ebben nem partner és nem kíván lépni, az nemcsak lemarad, hanem előbb utóbb nem lesz munkája, nem lesz lehetősége - mondta Dénes Sándor, Nagykanizsa polgármestere. A jövő alakulásában meghatározó része van az informatikának, így az ipar 4.0 koncepciónak. - Most azt várjuk, hogy a különböző feldolgozóipari szereplők a saját problémájuknak egy-egy elemét velünk konzultálva próbálják megoldani, úgy, hogy mindenkinek jó legyen. Nagyon egyszerű válasz lenne, hogy valaki automata gyártósort vesz több száz millió forintért, ez ugye komoly kiadás, de mi van, ha egy cégnek még nincs erre szüksége, de érzi már, hogy a félautomata termelése már nem megfelelő, akkor az átállás során lehet, hogy annak a fejlesztése, amely pár 10 millióból megoldható, az néhány évre a termelés hatékonyságát növeli, és közben mi ebben aktívan tudunk segíteni, hogy  a most működő rendszerét hogyan lehet egy kicsit odébb lökni a digitális irány világába - hangsúlyozta Dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke.

A kampusz munkatársai által fejlesztett laborban az ipari szereplőkkel történő együttműködés keretében új technológiák fejlesztésére, tesztelésére van lehetőség. A piacon való eredményes szerepléshez ugyanis egyre fontosabb a digitalizáció és a robotika.